Infláció - szakmai blog - Utolsó kommentek
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22988647
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-19T18:40:48+02:00
2014-05-19T18:40:48+02:00
Le Orme 2
http://blog.hu/user/862610
ELEGEM VAN AZ ILYEN ÁLTUDOMÁNYOS BAROMSÁGOKBÓL.
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22891012
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T23:01:23+02:00
2014-05-13T23:01:23+02:00
Tahó Sandokan
http://blog.hu/user/624344
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan?fullcommentlist=1#c22889177" class="reply_nick_816214" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 22889177 );">@György Balog</a>: jaja, ezt én is kifejtettem feljebb. Az informatika kicsit mikrokozmosz, nem venném alapul egy deflációs környezetre. Gondold csak el hány olyan termék van, aminél az első db előállítása piszok drága, a második gyakorlatilag ingyenes. Nem sok, a szoftver viszont ilyen. Ez az üzleti modell nem mindenhova passzol.
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22889177
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T18:07:39+02:00
2014-05-13T18:07:39+02:00
György Balog
http://blog.hu/user/816214
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan?fullcommentlist=1#c22887267" class="reply_nick_624344" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 22887267 );">@Tahó Sandokan</a>: Ez mind nem változtat azon, hogy az emberek nem azért vásárolnak, mert egy év múlva drágább/olcsóbb lesz, hanem mert kell/trendi/csak.
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22887318
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T14:35:45+02:00
2014-05-13T14:35:45+02:00
RichardTouchMe
http://blog.hu/user/86957
Szóval az eladási árak csökkennek, ezért a cégeknek csökkenteniük kellene a fizetéseket, hogy azok reálértéke ne növekedjen, és a termelés nyereséges maradhasson. Ez teljesen oké. De a cikk szerint az emberek nem szeretik, ha csökken a fizetésük, még akkor sem, ha ugyanannyi cuccot vehetnek, persze, hogy nem szeretik, de mivel máshol sem kapnának többet, ezért ezt el kell fogadniuk, nem fognak felmondani, amíg nincs a zsebükben egy jobb ajánlat. Nincs itt semmi probléma. Kivéve, ha: a minimálbér miatt a bér tovább nem csökkenthető vagy ha a szakszervezetek nem engedik csökkenteni. Én úgy látom, hogy a defláció egy szabad gazdaságban nem probléma, csak az állami beavatkozásokkal torzított gazdaságban.
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22887267
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T14:28:30+02:00
2014-05-13T14:28:30+02:00
Tahó Sandokan
http://blog.hu/user/624344
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan?fullcommentlist=1#c22886973" class="reply_nick_816214" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 22886973 );">@György Balog</a>: Nem védeném az inflációt, de a számítástechnika esetében más a helyzet.<br />
<br />
1. Az alkatrészeket régen Taiwanban, Szingapúrban rakták össze. Ma bagóért Kínaiak.<br />
<br />
2. A felhasznált nyersanyagok is masszívan benne vannak az afrikai horrorisztikus körülmények között bányásztató kartellben.<br />
<br />
3. A profitabilitás nagyban megnyilvánul abban is, hogy szinte egyetlen alkatrész sem up-to-date 3-4 év után. Kocsi simán elvan 10-15 évig (ha nem valami gagyi vacak).
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22886973
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T13:53:11+02:00
2014-05-13T13:53:11+02:00
György Balog
http://blog.hu/user/816214
Ez persze úgy marhaság, ahogy van, a számítástechnika évtizedek óta deflálódik, mégis élnek és virulnak.
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22886536
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T13:06:16+02:00
2014-05-13T13:06:16+02:00
Le Orme 2
http://blog.hu/user/862610
Dilettáns grafika. Alapvető tényekkel nincs tisztában. A leírt folyamatok arra érvényesek, ha pénzt vonnak ki a gazdaságból, és nem arra, ha csökkennek az árak.
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22885864
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T11:36:21+02:00
2014-05-13T11:36:21+02:00
fepe
http://blog.hu/user/234313
Mondjuk több helyen megjegyzik azt is, hogy Japán évtizedek óta küzd ezzel a problémával. Most akkor ha Japánban ilyen életszínvonalat okozott ez a "probléma" több évtized alatt, akkor valóban kérdéses, hogy ez mennyire is rossz?!
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22885817
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T11:32:18+02:00
2014-05-13T11:32:18+02:00
nland
http://blog.hu/user/223380
Persze, hogy szemfényvesztés <br />
<br />
Ez csak az 'egyik oldali' - liberális - szemlélet ami bebizonyosodott, hogy a 2009-es válsághoz vezet.<br />
<br />
De még az ő logikájukkal is:<br />
1.<br />
A 2008/2009-es válság idején az USA-ba ömlött a pénz és a deflációt pénznyomtatással ellensúlyozták.<br />
A defláció jó, ha pénznyomással kell/lehet ellensúlyozni. (pl. USA, Japán )<br />
2.<br />
Magyarországon jelenleg minimális a (külföldi) banki beruházás és vállalati hitelezés (mert a folyószámlákból és a devizahitelekből + MNB kötvényekből élnek a bankok), tehát a fent említett 'fogyasztáscsökkentő' hatás már a banki pénzkivonásokkor (2012)-ben bekövetkezett...így a defláció EZT nem rombolja le...így nekünk a beruházási minimum alján biztosan nem árt, viszont a lakosság megtakarításait növeli (+ a devizahitelesek sorsát is könnyíti)<br />
A külföldi cégek max. kevesebb profitot visznek ki az országból :)
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22885649
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T11:12:34+02:00
2014-05-13T11:12:34+02:00
zsozso56
http://blog.hu/user/292618
Ez az ismertető szemfényvesztés, számolni én is és mások is tudnak a társadalomban!Az nem volt baj, amikor éveken keresztül gerjesztett és ireális infláció volt miközben az alkalmazotti jövedelmek stagnáltak vagy minimálisan növekedtek!<br />
A tőzsdei spekulánsok elektrónikus számlája a Himaláját hóditották és családok százezrei mentek tönkre a svájci frank mutyi miatt!
https://inflacio.blog.hu/2011/05/04/a_deflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c22885644
Válasz erre: A defláció vizuálisan
2014-05-13T11:11:58+02:00
2014-05-13T11:11:58+02:00
Tahó Sandokan
http://blog.hu/user/624344
Ez alapvetően abból a problémából adódik, hogy nincsen a pénznek önmagában objektív értéke. Egy aranyfedezetű pénz, amelyben nem változik a fedezeti arány, egyetlen esetben inflálódhat: ha túlságosan sok arany áramlik be a gazdaságba. Ilyen csak egyszer fordult elő, amikor a spanyolok végig rabolták Amerikát.<br />
<br />
Tévhit az, hogy az infláció hajtja a gazdaságot, mert költekezésre kényszeríti az embereket. Ez rövidtávon tud igaz lenni. A pénznek ma az a funkciója veszett el, hogy akkumulálja az emberi erőforrást, a munkát. Azaz megdolgoztál 10 évet, és vehetsz egy házat. Ma olyan szinten vannak a bérek sok helyen, hogy két kereset kell egy nagyon alapvető élet fenntartásához: fedél + kaja + minimális szórakozás. Hiába infláljuk a pénzt, a népesség egy jó része azért költ, mert az életben maradásához szükséges költenie. Azok pedig akik félre tudnak tenni, nem fogják csak azért elkölteni a pénzt, mert az porosodik. Megtalálják azt, amibe bele tudnak fektetni amíg az inflációt el kell viselniük. A magasabb infláció pedig azt eredményezi, hogy a pénzüket elviszik az országból, vagy ideiglenesen vagy végleg.<br />
<br />
Gondoljatok bele, amíg arany és ezüst fedezete volt a pénznek, egy normális keresetű ember képes volt 40-45 évesen elmenni saját erőből nyugdíjba. Azért, mert amit 1870-ben eltett, az 1890-ben is ért ugyanannyit. Összeomlott a gazdaság? Nem.<br />
<br />
Mitől tud igazán pörögni egy gazdaság? Attól, ha új felfedezéseket tesznek, forradalmasítanak, újítanak. A 80-as évek óta gyakorlatilag megállt az űrkutatás, azok a lépések amik azóta történtek gond nélkül elfértek volna egy laza évtizedben.<br />
<br />
Ami van ezek helyett: lufi fújás. Ingatlan, .com, 'quantitive easing', ebből kettő már kidurrant, a harmadik szép nagyot fog szólni.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/29/az_inflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c19542184
Válasz erre: Az infláció vizuálisan...
2013-04-16T17:52:04+02:00
2013-04-16T17:52:04+02:00
mr sistereg
http://blog.hu/user/398265
Ez a prezentáció nem tényeket mutat be,hanem az uralkodó hiedelmeket. Aki nem csak arra kíváncsi, hogy mi az uralkodó hiedelem, annak ajánlom az alábbi linket: <br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://1bolond100atcsinal.blog.hu/2013/02/14/az_inflacios_felelemvallasrol_1_resz">1bolond100atcsinal.blog.hu/2013/02/14/az_inflacios_felelemvallasrol_1_resz</a>
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17606769
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-23T10:41:27+02:00
2012-08-23T10:41:27+02:00
Infláció blog
http://blog.hu/user/568790
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17598978" class="reply_nick_471852" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17598978 );">@mindenjónévfoglalt</a>: <br />
A reálkamatláb kiszámításánál azért vettük figyelembe az alapkamatot és nem tíz vagy tizenöt éves másodpiaci hozamokat, mert a rövid hozamok általában az irányadó rátához igazodnak (ez látszik a második ábrán is), így a 2013-ra becsült inflációval két összevethető adatot kapunk. A hosszú lejáratú papíroknál már nehezebben lehet inflációt becsülni, ezért a torzítás folyamatosan nőne az országok összehasonlíthatósága szempontjából.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17604837
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-22T23:56:47+02:00
2012-08-22T23:56:47+02:00
lost hope
http://blog.hu/user/747882
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17570488" class="reply_nick_726313" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17570488 );">@No_Fidesz_No_Problem</a>: "Ember, nyúljál már magadhoz!"<br />
"teljes joggal hazaárulóznám a posztolót amiatt, hogy ujjong"<br />
<br />
izéé... elképzelhető, hogy a poszter nem ujjong, hanem diszkréten ironizál?
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17604176
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-22T22:11:46+02:00
2012-08-22T22:11:46+02:00
nekemtene
http://blog.hu/user/493375
Könyörgöm, most 7% az alapkamat, és hajszál híján 6% az infláció, tehát még naív szemmel sem lehetne több mint 1% reálkamatot remélni (a "jövő évi inflációs várakozás" nálunk mindig úgy néz ki, hogy ma ugyan marha magas de majd jövőre persze lecsökken).<br />
<br />
Aki kevésbé naív, és tudja hogy az infláció még nem is egyenlő a forint értékvesztésével, az szinte 0 reálkamatra számíthat. Ez a helyzet, hasonló hozamszinteken még viszonylag olcsó (lenne) az állam finanszírozása is, nem véletlen hogy nem erőltetik az IMF ügyeket.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17600126
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-22T14:36:58+02:00
2012-08-22T14:36:58+02:00
Whitedog
http://blog.hu/user/227779
Nincs itt valami félreértés? Szerintem az inflációnak itt csak közvetett hatása van a befektetés hozamára. A kamaton kívül az árfolyam és a fizetendő adó számít csak. <br />
Hiába szép a kamat, ha hirtelen gyengül a valuta. Vagy lehet alacsony kamat is, ha nagy az árfolyamnyereség.<br />
<br />
Az infláció úgy van kozmetikázva, ahogy nem szégyellik.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17599418
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-22T13:28:03+02:00
2012-08-22T13:28:03+02:00
S=klogW
http://blog.hu/user/736291
"A reálkamatok kiszámításánál a 2013-as inflációs várakozásokat vettük figyelembe"<br />
<br />
az majd akkor elválik mennyi is lesz valójában
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17599345
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-22T13:20:43+02:00
2012-08-22T13:20:43+02:00
S=klogW
http://blog.hu/user/736291
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17598978" class="reply_nick_471852" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17598978 );">@mindenjónévfoglalt</a>: <br />
<br />
van ott egy cseh, lengyel meg dán adat is az első ábrán, de talán mégsem ezekkel, hanem az általad is említettekkel kellene összevetni a magyar adatot<br />
<br />
szakmailag nem lett túl nívós a poszt
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17598978
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-22T12:45:32+02:00
2012-08-22T12:45:32+02:00
mindenjónévfoglalt
http://blog.hu/user/471852
Gondolom az €-zóna országait azért hagytátok ki az összehasonlításból, hogy a chart jobban alátámassza az elmondásotokat.<br />
mert akkor kiderült volna, hogy nálunk magasabb reálhozama van. A következőkre ez mindre igaz:<br />
Ciprus, Görögország (bár ez egy külön esete), Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17598714
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-22T12:20:27+02:00
2012-08-22T12:20:27+02:00
S=klogW
http://blog.hu/user/736291
ez is egy fajta eladósítás<br />
<br />
Simor András<br />
<br />
függgggetlen jegybankjánál tessék reklamálni
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17572157
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T14:25:10+02:00
2012-08-18T14:25:10+02:00
No_Fidesz_No_Problem
http://blog.hu/user/726313
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571140" class="reply_nick_233465" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571140 );">@misztikus alfahím</a>: <br />
<br />
Egyébként meg, ha szélsőjobber érzelmű lennék, teljes joggal hazaárulóznám a posztolót amiatt, hogy ujjong azon, hogy a magyaroknak sokkal rosszabb feltételekkel, sokkal magasabb kamatra adnak kölcsönt a piacon, mint nálunk boldogabb országoknak.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17572141
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T14:22:28+02:00
2012-08-18T14:22:28+02:00
No_Fidesz_No_Problem
http://blog.hu/user/726313
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571140" class="reply_nick_233465" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571140 );">@misztikus alfahím</a>: <br />
<br />
"Amennyiben özvegy Kropacsek Béláné úgy dönt, hogy milliós megtakarításait állampapírba fekteti, úgy talán neki is."<br />
<br />
*<br />
<br />
Ha magyar ember Magyarországon magyar papírba fektet, akkor szerinted mennyivel jár rosszabbul azok miatt az intézkedések miatt, amiket a hitel visszafizetése miatt rávernek, ahhoz képest, mint amennyit a "befektetésével" nyer?
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571649
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T13:11:37+02:00
2012-08-18T13:11:37+02:00
hackbard.celine
http://blog.hu/user/539452
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571558" class="reply_nick_233465" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571558 );">@misztikus alfahím</a>: okés, kössünk békét, te a pénzre váltható eredményt nézed, én meg az okot. És a következményt. Te a pillanatnyi, azaz rövid távú megtérülést keresed, én meg a fenntartható növekedést.<br />
Kettőn közt az a különbség hogy az opportunista mindig nyer, a hozzám hasonló idealista meg időnként veszít.<br />
De! A történelem és a gazdaságtörténet azt mutatja, hogy talán jobb stratégia a fenntarthatóságra fogadni. Lásd Facebook, Zynga, stb. szemben a valódi értéket termelőkkel.<br />
A regnáló kormány nem érti, nem akarja érteni a gazdaság jelenlegi "szabályait". 16% GDP arányosan a befektetési ráta, ami messze alatta van a régiónak és úgy amúgy a kilátásainkat, a jövőképünket jelentősen befolyásolja.<br />
Peace.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571558
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:58:10+02:00
2012-08-18T12:58:10+02:00
misztikus alfahím
http://blog.hu/user/233465
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571451" class="reply_nick_539452" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571451 );">@hackbard.celine</a>: <br />
<br />
Mi a jó istenről beszélsz, te szerencsétlen? Ki beszél arról, hogy jó ez így, ki mondta, hogy ez teljesítmény? Ki feltételezi, hogy ezt a blogot befektetők olvassák? <br />
<br />
Ezt a postot olvashatnád egy német nyelvű/országbeli blogon is ami éppen megjegyzi, hogy a magyar állampapírok most jó befektetést nyújtanak. Ennyi, pont, vége.<br />
<br />
Nem taglalja, hogy ez neked jó, nem taglalja, hogy ez Sanyinak jó, nem taglalja, hogy mennyire ügyes/béna a kormány. Tényt közöl.<br />
<br />
Az is tény viszont, amit írtam, ha a hozzád hasonló okoskák meglátják a szót <kamat>, rögtön sereglenek szakérteni és pártállástól függően orbánoznak, vagy gyurcsányoznak.<br />
<br />
Ha befektető vagy, és magas hozammal veszed a magyar állampapírokat az neked jó, ha a magyar állam vagy és csak magas kamattal tudsz hitelhez jutni, vagy magyar ADÓZÓ állampolgár vagy akinek ezt vissza kell fizetni, akkor rossz. <br />
<br />
Remélem most megnyugodtál, hogy nem csak te érted az 1x1-et. Bár olvasni úgy tudnál, mint számolni!
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571555
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:57:31+02:00
2012-08-18T12:57:31+02:00
Squid
http://blog.hu/user/481481
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571495" class="reply_nick_233465" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571495 );">@misztikus alfahím</a>: "Mivel ilyen kedvesen reagáltál ("ostoba baromság...") engedd meg, hogy még egyszer elmondjam, te kis fasz, hogy a cikk arról szól, a jelenlegi helyzet jó a BEFEKTETŐKNEK. <br />
Érted te, kretén, olvasni nem tudó gyökér? Nem kell szakértened, és visszaböfögnöd olyasmit amit valóban hozzáértőktől olvastál. Nem mondtam és a post sem mondta, hogy ez NEKÜNK így jó, te majom! Ezért is írtam és igazam is lett, hogy lényegtelen a szöveg már egy szó elég a handabandázásra."<br />
<br />
Az "ostoba baromság" jelző az általad leírtakra vonatkozott, nem a te személyedre. Ehhez képest a reakciód és az instant személyeskedésed nem sokat segít a véleményed komolyan vételén.<br />
<br />
Senki nem tilthatja meg, hogy a mellveregetős cikk kontrájára ellenpontként leírja bárki, hogy ennek a "sikernek" a fizetői és ezáltal kárvallottja mi (és te is) vagyunk. Az éremnek mindig két oldala van!
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571495
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:49:58+02:00
2012-08-18T12:49:58+02:00
misztikus alfahím
http://blog.hu/user/233465
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571415" class="reply_nick_481481" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571415 );">@Squid</a>: <br />
<br />
Mivel ilyen kedvesen reagáltál ("ostoba baromság...") engedd meg, hogy még egyszer elmondjam, te kis fasz, hogy a cikk arról szól, a jelenlegi helyzet jó a BEFEKTETŐKNEK. <br />
Érted te, kretén, olvasni nem tudó gyökér? Nem kell szakértened, és visszaböfögnöd olyasmit amit valóban hozzáértőktől olvastál. Nem mondtam és a post sem mondta, hogy ez NEKÜNK így jó, te majom! Ezért is írtam és igazam is lett, hogy lényegtelen a szöveg már egy szó elég a handabandázásra.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571451
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:43:28+02:00
2012-08-18T12:43:28+02:00
hackbard.celine
http://blog.hu/user/539452
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571140" class="reply_nick_233465" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571140 );">@misztikus alfahím</a>: annyi befektető olvassa ezt a blogot, hogy kifeküdt tőle még tán a gugli klikkmotor, meg az akamai terheléselosztó is.<br />
Nagyon örülök, hogy az 1400 Mrd Ft 4-6% hozamú belföldi adósságot, ami eloszlott 3 millió pénztártag között sikerült átrakni 2000 Mrd formájában 9-11% hozammal a Templetonhoz.<br />
Annyi kérdésem volna, hogy személy szerint hogyan szándékozol hozzájárulni kormányunk és pártunk büszke teljesítményéhez? Adakozol is vagy marad a verbális karate?
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571415
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:38:20+02:00
2012-08-18T12:38:20+02:00
Squid
http://blog.hu/user/481481
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571140" class="reply_nick_233465" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571140 );">@misztikus alfahím</a>: Ostoba baromság amit írsz, az állam indokolatlanul magas kamatra ad ki kötvényeket. Ezt valamiből ki kell majd fizetni, mivel az állam pénzt nem termel, hanem adót vet ki a 9-11%-os kamatot és ennek tőkerészét adóból fizeti ki. Magasabb kamatot és tőkét csak több adóból a tiédből az enyémből tudja kifizetni. Ezért téged Kropacseknét és a Tescos Sanyit is húsbavágóan érinti ez az eszement pénzügyi politika.<br />
<br />
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17571177" class="reply_nick_100367" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17571177 );">@jágör68</a>: Ez butaság! Az MNB feladata a forint védelme függetlenül a kormányoktól, pártoktól és egy populista politikai entitásoktól.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571346
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:29:51+02:00
2012-08-18T12:29:51+02:00
Link Elek
http://blog.hu/user/186693
azert nem csokken a rovid tavu hozam, mert a befektetok tudjak, hogy Orban/Matolcsy egyetlen szava is bedontheti a forintot, akkor pedig az visszavaltason sokkal tobbet buknak, mint amit a hozamon nyernek.<br />
<br />
Orban/Matolcsy pedig segghuje ahhoz, hogy hogyan kell mukodtetni egy piacgazdasagot.<br />
lasd: vegtorlesztes, nyugdij allamositas, vagy akar a mediatorveny
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571177
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:08:06+02:00
2012-08-18T12:08:06+02:00
jágör68
http://blog.hu/user/100367
És sokan csodálkoznak ezek után, hogy a Magyar Nemzeti Bank is éppen minden csak épp nem:<br />
Magyar és nem<br />
Nemzeti és nem<br />
Bank...<br />
Inkább külföldi pénzszivattyúhoz lehetne hasonlítani.<br />
Amúgy egy kis érdekeség:<br />
<br />
1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja<br />
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.<br />
(2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.<br />
<br />
Ennyit a magyar(országi) nemzeti(etlen) bank(pénzszivattyú) ról.<br />
És ehhez még posztkommunista rablóprivatizátor tolvajkapitalista rabszolgagazdaság is társul.<br />
Éljen a magyar(országi) állami és versenyszféra....
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571140
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T12:02:42+02:00
2012-08-18T12:02:42+02:00
misztikus alfahím
http://blog.hu/user/233465
ööö nem értem a hozzászólásokat. A cikk nem arról beszél, hogy most majd milyen jó lesz a nyugdíjas özvegy Kropacsek Bélánénak, vagy Sanyinak a TESCO árufeltöltőnek. <br />
<br />
"Kitűnő befektetés Magyarország, legalábbis a jelenlegi hozamkörnyezet és a várható magyar infláció alapján. ... a világ egyik legmagasabb reálhozamát nyújtjuk az ide befektetni vágyóknak"<br />
<br />
Vagyis a jelenlegi gazdasági környezet miatt a Magyar állampapírok kitűnő befektetési lehetőséget nyújthatnak a BEFEKTETŐKNEK. <br />
Amennyiben özvegy Kropacsek Béláné úgy dönt, hogy milliós megtakarításait állampapírba fekteti, úgy talán neki is.<br />
<br />
Nem mellesleg írhatna akármit, aki nem akarja nem érti, mert az akárhol, akármilyen környezetben leírt: - infláció, állampapír, kötvény, hozam, kamat, deviza, IMF, EU, költségvetés - szavak önmagukban 10 éve kiváló lehetőséget nyújtanak egy kiadós Orbánozásra/Gyurcsányozásra.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17571040
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T11:47:59+02:00
2012-08-18T11:47:59+02:00
hackbard.celine
http://blog.hu/user/539452
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17570954" class="reply_nick_179077" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17570954 );">@totorohun</a>: a képlet tök egyszerű: az orbitálisan elkúrt unortodoxia valós költségeit a jövőbe transzformálták, csak legyen meg a folyó finanszírozás.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570954
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T11:36:13+02:00
2012-08-18T11:36:13+02:00
exilis
http://blog.hu/user/179077
Ezek alapján vagy mi vagyunk a világ legkockázatosabb országa - hiszen nekünk kell a legtöbb hozamot ajánlani hogy elkeljenek a papírjaink - vagy mi vagyunk a világ legnagyobb balekjai. Én a másodikra tippelek.....<br />
<br />
A másik érdekes, hogy mennyivel egyszerűbb a fejlettek helyzete. Nekik a jelenlegi hozamszinteken állampapírt eladni tuti nyerő, hiszen negatív reálkamatot adnak. <br />
Ki van ez a rendszer szépen találva kérem, <br />
a gazdagok jól járnak, a csórók - balekok - meg tejelnek.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570798
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T11:12:51+02:00
2012-08-18T11:12:51+02:00
Squid
http://blog.hu/user/481481
Világverő a fix!<br />
<br />
A bökkenő az, hogy ezt a szuper kamatot valakinek ki is kell fizetnie valamiből, ez pedig sajnos az adófizetők feladata.<br />
<br />
A "világverő" az lenne, ha nálunk lenne a legkisebb a kamat. A Fidesz meg arra veri a mellét, hogy milyen jól fog az állampapír..<br />
<br />
Az államadósság csökkentő kormány 2 éve semmi mást nem csinál csak szürreálisan magas 9-11%-os részvénykibocsájtással adósítja tönkre az országot 5-10 és 15 éves távlatban. Hol lesz olyan növekedés magyarországon ami ezt kinövi?<br />
<br />
Sehol.. A jövőnket teszi tönkre Orbán és a bandája.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570620
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T10:45:16+02:00
2012-08-18T10:45:16+02:00
hackbard.celine
http://blog.hu/user/539452
Summázva a blogger örömét: a fidesz 9% hozamszinten adósítja el az országot -1,2% GDP "növekedés" mellett, az infláció 5,8%.<br />
Valóban világbajnok teljesítmény!<br />
Örüljünk?<br />
De azért halkan hadd kérdezzem meg: miből is fogjuk visszafizetni a majdan lejáró kötvényeket? 12%-os hozamú újabb kötvényekből? Aztán 20%? Hmmm?<br />
Volt már egyszer hiperinfláció, végülis úgy is meg lehet oldani...
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570508
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T10:23:58+02:00
2012-08-18T10:23:58+02:00
No_Fidesz_No_Problem
http://blog.hu/user/726313
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17570383" class="reply_nick_498001" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17570383 );">@Anti Anyag</a>: <br />
<br />
"Most, hogy a balliberálisok jóidőre esélytelenek"<br />
<br />
*<br />
<br />
Ezt kifejtenéd észérvekkel, hogy mire alapozod?<br />
<br />
Én azt olvastam tegnap, hogy a Kedves Vezető már kordonoztatja körbe a Cinege utcai villáját, annyira pusziban van a hálás magyar néppel :D
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570488
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T10:20:29+02:00
2012-08-18T10:20:29+02:00
No_Fidesz_No_Problem
http://blog.hu/user/726313
"Minket azonban ez várhatóan nem érintene, a számok tanulsága szerint igyekszünk már most a legjövedelmezőbb célponttá válni a befektetők szemében."<br />
<br />
*<br />
<br />
Ember, nyúljál már magadhoz!<br />
<br />
Az, hogy SOK PÉNZT lehet keresni azon, hogy a magyaroknak kölcsönadnak, az a magyaroknak szerinted mennyire jó?<br />
<br />
Pláne egy ilyen kormány mellett, amelyik a kölcsönpénzt nem arra fordítja, hogy gazdaságot élénkítsen belőle, és KITERMELJE a kamatot, amit majd fizetünk, plusz még maradjon is belőle, hanem egy az egyben a költségvetési lékeket tömködi belőle.<br />
<br />
A gyorsnaszádon.<br />
<br />
Amivel a gazdasági szabadságharcunkat vívjuk.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570400
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T10:04:38+02:00
2012-08-18T10:04:38+02:00
Táskás Tóni
http://blog.hu/user/499923
<a href="http://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam?fullcommentlist=1#c17570383" class="reply_nick_498001" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 17570383 );">@Anti Anyag</a>: A második bekezdés Benedek Elek meséivel versenyezhet.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570397
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T10:03:18+02:00
2012-08-18T10:03:18+02:00
Táskás Tóni
http://blog.hu/user/499923
Világverő a magyar reálhozam..<br />
Akinek ez jó hír,az komplett idióta,osztjónapot.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570383
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T10:01:49+02:00
2012-08-18T10:01:49+02:00
Anti Anyag (törölt)
http://blog.hu/user/498001
Valójában olcsóbban áruljuk magunkat, amennyit "érünk". <br />
<br />
Ezt én nem tartom annyira pozitív dolognak (bár nyilván ez sajnos szükséges)és annak tulajdonítom, hogy a magyar kormányok nem folytatnak pozitív és egységes gazdaságpolitikát. <br />
<br />
Most, hogy a balliberálisok jóidőre esélytelenek, van már erre esély, feltéve, hogy az államadósságot tovább sikerül csökkenteni, más külpiacokat is sikerül szerezni és sikerül növelni a befektetők spektrumát is.
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570368
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T09:57:56+02:00
2012-08-18T09:57:56+02:00
Módfelett Kényelmetlen
http://blog.hu/user/497449
nem baj az mehet az összes adósság forintba aztán mehet a pénznyomda, utána meg egyoldalúan be kell vezetni az eurót (vagy a jüant)
https://inflacio.blog.hu/2012/08/17/vilagvero_a_magyar_realhozam/full_commentlist/1#c17570348
Válasz erre: Világverő a magyar reálhozam
2012-08-18T09:54:42+02:00
2012-08-18T09:54:42+02:00
kpityu2
http://blog.hu/user/34587
Csak legyen, aki meg is termeli azt a hozamot.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg/full_commentlist/1#c13682119
Válasz erre: A magas infláció már közeleg
2011-06-07T12:19:39+02:00
2011-06-07T12:19:39+02:00
Theisz Csaba
http://blog.hu/user/321050
Nagyon nehéz viszonyítási alapot teremteni a valódi infláció megállapításához. <br />
Az aranyat biztos nem venném bele, mert az arany árát már lassan 5-10 éve nem az inflációt mutatja, hanem 3 fő dolgot:<br />
1, A neoliberális main stream halálát :)))<br />
2, A lakossági aranyfelhalmozást<br />
3, és hogy 2020-ra elfogy a kibányászható arany 90%-a...<br />
<br />
Annál inkább nem jó ez az összehasonlítási alap, mert minden devizanemben 30% körül nőtt az arany ára tavaly. Rubelben is és singapúri dollárban is. Tehát infláció összehasonlításra - ez az én véleményem - alkalmatlan.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/29/az_inflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c13243734
Válasz erre: Az infláció vizuálisan...
2011-04-17T18:20:07+02:00
2011-04-17T18:20:07+02:00
LimpiHun
http://blog.hu/user/471130
"Sok módja van az infláció ellen küzdelemnek [...], de ezek egyike sem jellemző a nyugati világra."<br />
Ezt a rész kifejtitek majd kicsit bővebben? Miért nem használják egyik eszközt sem?<br />
És mi van az aranystandarddal? Arra végül nem sikerült válaszolnia a készítőnek... :/
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c13111186
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-04-03T23:49:13+02:00
2011-04-03T23:49:13+02:00
Csavarhúzós
http://blog.hu/user/11133
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek?fullcommentlist=1#c12855532" class="reply_nick_415283" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12855532 );">@bolá</a>: Mivel a pénz értékálló és mindenre használható "joker", kamatot lehet kérni érte. <br />
-Ez egyáltalán nem triviális állítás, sőt. Ha értékálló, azaz nem értékNÖVELŐ, akkor honnan a francból tudhat a kölcsönfelvevő többet visszafizetni, mint amit felvett? Fix pénzmennyiség (pl. aranybányák nélküli aranypénz) esetén matematikailag törvényszerű, hogy a kamatszedés csődökkel jár, tehát lesz, aki nem fizeti vissza a tartozását. <br />
"Birtokosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania." - de le kell mondania arról a haszonról, amit a tökével saját tudása szerint elérhetne. Például ha a pásztorkodáshoz ért, akkor vehetne rajta 1000 birkát, három év múlva lenne 3000 birkája, meg némi pénze a gyapjúból. Nyilván ha valakinek éppen több jövedelemmel kecsegtető ötlete van (mondjuk szélmalmot építene), akkor tud annyi kamatot ígérni a pásztornak, hogy az neki adja a pénzt.<br />
<br />
Szóval a gond nem a számlapénzzel, meg a kamattal van, hanem azzal, hogy a kamatszint már nem ilyen piaci módon alakul, mint a fenti történetben.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/31/benne_rejlik_az_inflacio/full_commentlist/1#c13077214
Válasz erre: Benne rejlik az infláció?
2011-03-31T10:31:18+02:00
2011-03-31T10:31:18+02:00
minőségi_troll
http://blog.hu/user/587338
egyet mondok<br />
<br />
Money Mechanics<br />
<br />
erre a FED kiadványra tessék ráguglizni
https://inflacio.blog.hu/2011/03/30/krugman_a_hianyrol/full_commentlist/1#c13073463
Válasz erre: Krugman a hiányról
2011-03-30T21:34:47+02:00
2011-03-30T21:34:47+02:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
Krugman azt az el nem hanyagolható részletet azért hozzátehette volna, hogy a eddig helyzetig azért tudott az USA elmenni, mert a világkereskedelem elszámoló valutája az USD, és egészen a mostanáig a kínaiak is elhitték, hogy holding green pieces of paper a legjobb megtakarítási forma. De a válság rádöbbentette őket, hogy ez távolról sincs így, mert a krugmani forgatókönyvet ők is leforgatták. És szép lassan, szívósan elkezdtek dolgozni azon, hogy kimásszanak a csapdából, megszabaduljanak a zöldre nyomtatott papírfecniktől (még ha azok elektromágneses jelek is egy számítógépen).<br />
Egyébként jó hogy leadtátok, mert pont ott folytatja, ahol az előző posztra a kommentet befejeztem.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/29/az_inflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c13055198
Válasz erre: Az infláció vizuálisan...
2011-03-29T11:13:11+02:00
2011-03-29T11:13:11+02:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
Valóban, az inflációnak több oka van.<br />
Az első, tulajdonképpen magából a kapitalizmusból ered, amit a kapitalizmus alapképlete is mutat: P(t)=P×(1+p)^t. Ez a rendszerbe van kódolva. A vállalkozók csak akkor vállalkoznak, illetve akkor kapnak hitelt a gazdasági ügyletekhez, ha, a hozzátartozó kockázat mellett, megfelelően magas kamatot (hozamot) érnek el az ügylet során; ez a pozitív kamatláb kényszere. Ez a kamatkényszer emeli az árat. Viszont ezt az áremelkedést, azaz a kamatot, csak ugyanakkora kibocsátás-növeléssel tudják kompenzálni. Tehát a gazdasági növekedés, az aggregát kibocsátás-emelkedés megegyezik az infláció mértékével. Ha ekkor a központi bank emeli a kamatot, akkor a vállalkozók a kockázatosabbnak tűnő gazdasági ügyletek helyett a kisebb kockázatú, de ugyanakkora megtakarítást választják, illetve a kockázatosabbnak tűnő ügyletekhez nem kapnak hitelt, így ezekbe nem is fognak bele, ami a kereslet csökkenésével csökkenti ugyan a számított inflációt, de növeli a munkanélküliséget, márpedig a munkanélkülinek, azaz a jövedelem nélkülinek a tényleges infláció végtelen nagy. Itt a kamatemelés nemhogy nem használ, hanem kifejezetten árt.<br />
A második eset, amikor egy kulcsárunak a kínálata csökken (ez leginkább a kőolaj, de most az élelmiszer is ilyen), így az ára emelkedik, ami beépül minden további áruba. A kamatemelés ugyanazt a hatást hozza, mint az első esetben, de ehhez még hozzáadódik az a kellemetlen eredmény, hogy az emelkedő kamat elvonja a tőkét az innovációtól, amely pedig lehetőséget kínálhatna olyan technológiák kifejlesztésére, amik kiválthatnák a kulcsárut, vagy például az élelmiszerek területén növelhetnék a terméshozamokat. Tehát a kamatemelés itt sem gyógyít semmit.<br />
A harmadik eset, ami alatt leginkább az inflációt értjük, a pénzjegynyomda felpörgetése. Ez ténylegesen a közösség költéseinek a bevételei fölé pörgetése, ismertebb nevén a költségvetési hiány. A kamatemelés hatása ugyanaz, mint az első esetben: a vállalkozók csökkenő kereslete csökkenti ugyan az árakat, de növeli a munkanélküliséget. Ráadásul nem azt a keresletet csökkenti, amely az inflációt igazából okozza, mert az a közösségi kereslet túlfutásának eredménye, a kamatemelés viszont a vállalkozók magánkeresletét csökkenti, a költségvetés hiányát legfeljebb emeli a magasabb kamat. Igazán hatékony az a megoldás, amely a közösség túlköltését fogja vissza. De ez már egy másik téma.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/29/az_inflacio_vizualisan/full_commentlist/1#c13054505
Válasz erre: Az infláció vizuálisan...
2011-03-29T10:21:51+02:00
2011-03-29T10:21:51+02:00
rozsdamentes arcél
http://blog.hu/user/299272
Nagyon jó, köszi a fordítást.<br />
<br />
Egy apró formai észrevétel: <br />
a "Mi van, ha az infláció elszabadul" résznél a piros kockában benne maradt egy felesleges szó a szerkesztéskor.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c13028570
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-26T14:41:56+01:00
2011-03-26T14:41:56+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c13011436" class="reply_nick_415283" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 13011436 );">@bolá</a>: <br />
"Az áruk árának a vétel és az eladás között kell emelkedniük, hogy kijöjjön a gazdasági ügyletre elvárt kamat"<br />
Ez nem kamat, hanem haszon.<br />
<br />
"Tehát nem a mai mobiltelefon árát kell összehasonlítani a tavalyi mobiltelefon árához, hanem a mai mobiltelefon árát az előállításához szükséges áruk árához."<br />
???<br />
<br />
"Így aztán igazából a defláció nem a fogyasztókat riasztja el a vásárlástól, hanem az árutermelőket a gazdasági ügyletektől, az árutermeléstől,..."<br />
Akkor nem lenne LCD TV-d, számítógéped, stb.<br />
<br />
"Ezt elmagyarázandó egy egyszerű példa, de minden gazdasági ügylet ugyanígy épül fel:..."<br />
A gabonát általában még azelőtt eladják, mielőtt elvetnék (termeltetési szerződések), és a példa alapján mit kezdjek a termelővel, aki termeszti a gabonát, vagy egy programozóval, aki megrendelésre ír egy programot.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c13011436
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-24T19:59:54+01:00
2011-03-24T19:59:54+01:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12998505" class="reply_nick_549103" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12998505 );">@programozó</a>:<br />
Az áruk árának a vétel és az eladás között kell emelkedniük, hogy kijöjjön a gazdasági ügyletre elvárt kamat (ez a pozitív kamatláb kényszere). Tehát nem a mai mobiltelefon árát kell összehasonlítani a tavalyi mobiltelefon árához, hanem a mai mobiltelefon árát az előállításához szükséges áruk árához. Így aztán igazából a defláció nem a fogyasztókat riasztja el a vásárlástól, hanem az árutermelőket a gazdasági ügyletektől, az árutermeléstől, aminek a vége a munkások elbocsátása, végeredményként a fogyasztás csökkenése.<br />
Ezt elmagyarázandó egy egyszerű példa, de minden gazdasági ügylet ugyanígy épül fel: Van 100 csengő arany érmém. Ebből csak akkor adok ki 90 érmét 50 tonna búzára és 10 érmét 1 éves raktározási kapacitásra, ha erős bennem a meggyőződés, hogy az 50 tonna (mínusz amit az egerek megesznek belőle) búzát 105 csengő arany érméért el fogom tudni adni. Így az 50 tonna búza ár 90-ről 94.5 arany érmére, az 1 éves raktározás 10-ről 10.5 arany érmére emelkedett (költségarányosan visszaosztva, mert jobb ötletem nincs). De ha az bennem a meggyőződés, hogy az 50 tonna (mínusz amit az egerek megesznek belőle) búzát csak 95 arany érméért fogom tudni eladni, akkor bolond vagyok, ha belevágok ebbe a gazdasági ügyletbe. Persze ez így még csak a búza piaci árának változása, ebből infláció, illetve defláció akkor lesz, ha ez kiterjed majdnem minden árura (azért nem mindenre, mert mindig lehet találni valamit, aminek az ára ellentétesen mozog).
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c13002763
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-23T23:48:49+01:00
2011-03-23T23:48:49+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c13001102" class="reply_nick_583678" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 13001102 );">@luckylukem</a>: <br />
"Ha nulla inflációt céloznának akkor ennek megvalósulásához néha negatív tartományba kerülne a headline infláció, ami beindíthatná a deflációs spirált."<br />
Mint előző válaszomban leírtam, a deflációs spirál ebben a formában nem létezik (defláció -> fogyasztás elhalasztás -> profit csökkenés -> stb).<br />
Egy másik formában viszont nagyon is létezik, ezt viszont nem szívesen kötik az orrunkra; ez a pénzügyi rendszer felépítéséből, az új pénz teremtésének folyamatából ered.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c13002689
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-23T23:39:19+01:00
2011-03-23T23:39:19+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c13001250" class="reply_nick_583678" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 13001250 );">@luckylukem</a>: <br />
"Gondolatmenet nagyon is igaz, mivel te sem csak elektronikai cuccokat veszel. Ezek 10%-át sem teszik ki a fogyasztói kosárnak, ..."<br />
1. A felvetett gondolat úgy szólt, hogy a csökkenő árszínvonal hatására a fogyasztók elhalasztják a fogyasztásukat. Erre hoztam ellenpéldákat, rámutatva, hogy ez nem igaz.<br />
2. Nem fogyasztói kosarat vásárolunk, hanem konkrét termékeket. Ahogy megveszem a számítógépet, TV-t, stb. annak ellenére, hogy ugyanazt a tudást fél év múlva olcsóbban megkapom, ugyanúgy megvenném a lakást, autót, élelmiszert még akkor is, ha később olcsóbb lenne, mert egyszerűen szükségem van ezekre a javakra.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c13001250
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-23T21:19:08+01:00
2011-03-23T21:19:08+01:00
luckylukem
http://blog.hu/user/583678
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12998505" class="reply_nick_549103" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12998505 );">@programozó</a>: "A fogyasztók a trendszerűen csökkenő árszínvonalra úgy reagálnak, hogy ha tehetik, elhalasztják a fogyasztásukat, tehát például nem idén cserélnek autót, hanem jövőre, ha egyszer úgy tűnik, hogy jövőre olcsóbb lesz. Ez visszaveti az aggregált keresletet, ..."<br />
<br />
Gondolatmenet nagyon is igaz, mivel te sem csak elektronikai cuccokat veszel. Ezek 10%-át sem teszik ki a fogyasztói kosárnak, ellenben a szolgáltatások és élelmiszerek inflációja - a technológiai fejlődésből fakadó árcsökkenést - vastagon kompenzálják és nem éri meg tartani a pénzed, hogy a jövőben majd sokkal több kazettás magnót vegyél belőle. Meg egyébként csak az "elavult" termékeknek csökken az ára, pl. az új tabletek, okos telefonok stb. azért nem annyira olcsóak.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c13001102
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-23T21:07:07+01:00
2011-03-23T21:07:07+01:00
luckylukem
http://blog.hu/user/583678
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12998284" class="reply_nick_549103" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12998284 );">@programozó</a>: Ha nulla inflációt céloznának akkor ennek megvalósulásához néha negatív tartományba kerülne a headline infláció, ami beindíthatná a deflációs spirált. Mivel a nominális kamatok nem süllyedhetnek negatív tartományba - amivel vissza lehetne rántani az inflációt, a jegybankok inkább nem kockáztatnak. De valóban az infláció csak second best megoldás - mint ahogy írtam.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12998590
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-23T17:00:03+01:00
2011-03-23T17:00:03+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12989141" class="reply_nick_415283" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12989141 );">@bolá</a>: <br />
"Az árnak csakis kizárólag a kamat miatt kell emelkednie."<br />
Mivel magyarázod akkor, hogy a magas infláció ellen a jegybankok a jegybanki alapkamat emelésével küzdenek?
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12998505
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-23T16:51:17+01:00
2011-03-23T16:51:17+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12982645" class="reply_nick_568790" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12982645 );">@Infláció blog</a>: <br />
"A fogyasztók a trendszerűen csökkenő árszínvonalra úgy reagálnak, hogy ha tehetik, elhalasztják a fogyasztásukat, tehát például nem idén cserélnek autót, hanem jövőre, ha egyszer úgy tűnik, hogy jövőre olcsóbb lesz. Ez visszaveti az aggregált keresletet, ..."<br />
Ez a logikai gondolatmenet a valóságban tényszerűen nem igaz.<br />
pl. szórakoztató elektronika (MP3 lejátszók, TV-k), biotechnológia (DNS szekvenáló), félvezetőgyártás (processzor, memória), távközlés és számítástechnika (mobiltelefon, internet sávszélesség, laptop), hogy csak néhányat említsek.<br />
Folyamatosan csökkenő árszínvonal mellett a legdinamikusabban fejlődő iparágakat láthatjuk. A legnagyobb tőzsdei cégek közül sok ezeken a területeken tevékenykedik, és évek alatt lett óriás. (Intel, Apple, Google, Facebook, stb.)<br />
Az árversenyre pedig ezeken a területeken nem lehet panasz.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12998284
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-23T16:28:21+01:00
2011-03-23T16:28:21+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12982324" class="reply_nick_583678" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12982324 );">@luckylukem</a>: <br />
"Ez szerintem így nem igaz, hogy mindenáron inflációt próbálnának generálni a jegybankok"<br />
Az infláció számomra elfogadható szintje nulla százalék. Ezt hívnám én árstabilitásnak. A FED ezzel szemben bevallottan két százalék infláció elérésére törekszik. Kérdésem az, hogy miért is nem törekszenek a jegybankok a nulla százalék infláció elérésére? Ha nekünk nem jó a pozitív infláció, akkor mégis kinek jó?
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12989141
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-22T20:34:27+01:00
2011-03-22T20:34:27+01:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12982645" class="reply_nick_568790" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12982645 );">@Infláció blog</a>: <br />
Akkor egy kis ismétlés. Mivel kapitalizmusban élünk, csak a kapitalizmus jó öreg, bár manapság igencsak lenézett, alapképletéhez kell visszanyúlnunk. Igen-igen, a "pénz–áru–több pénz"-hez. Bár akkor érthető meg, ha matematikai alakban írjuk: P(t)=P×(1+p)^t [ahol P a befektetendő összeg, p a kamatláb, t a kamatszámítási periódus, P(t) a t időpontbeli eladáskor elért bevétel]. Mert így már rögtön látszik, hogy a gazdasági ügylet alatt, azaz a vétel és az eladás között a kamat miatt kell az árnak emelkednie. És egyáltalán nem azért (miként azt Marx, a közgazdasági gondolkodást máig zsákutcában víve hirdette), mert a P'-P a gazdasági ügyletre vállalkozó személy haszna; a vállalkozó hasznát már P tartalmazza, hiszen az ügylet szempontjából az is csak költség, másképp az is a munkamegosztásból adódó olyan áru, amelyet a vállalkozó, mivel nem ő állítja elő, saját maga számára vesz meg. Az árnak csakis kizárólag a kamat miatt kell emelkednie. Ez a pozitív kamatláb kényszere. A sarki fűszeres is így oktatta fiát: "Olcsón vegyünk, drágán adjunk!": vagyis, ezt már én teszem hozzá, a vétel és az eladás között az árnak emelkednie kell, hogy az ügylet idejére számolt kamat kijöjjön.<br />
<br />
Viszont az áremelkedést másképp úgy hívjuk, hogy infláció; így a fenti tapasztalatból gondolják egyesek, hogy egy kis infláció csak jót tesz a gazdaságnak (lásd például Nyugat-Európát 1500 és 1620 közt: <a rel="nofollow" href="http://hetivalasz.hu/uzlet/globalis-arrobbanas-24419/">hetivalasz.hu/uzlet/globalis-arrobbanas-24419/</a> ). Na de mi történik, ha az árak nem emelkednek, hanem esnek, azaz amikor defláció van? Akkor a sarki fűszeresünk, de bármely más vállalkozó is, megpróbálja gyorsan eladni a készleteit, a korábban vett árukat, és aztán többet nem vásárol: hiszen az áraknak emelkedniük kell a vétel és eladás között, hogy kijöjjön a kamat. Ám ha a sarki fűszeresünk, egyben minden más vállalkozó, nem akar vásárolni, az a kereslet csökkenését fogja eredményezni. Viszont a piac vastörvénye szerint: csökkenő kereslet = csökkenő árak; és a folyamat önmagát gerjesztve fokozódik. Ez a válság! Ezért veszélyes defláció!
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12982652
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-22T11:20:24+01:00
2011-03-22T11:20:24+01:00
Infláció blog
http://blog.hu/user/568790
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12982008" class="reply_nick_583678" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12982008 );">@luckylukem</a>: <br />
Az inflációs várakozások valóban a QE2 bejelentése után kezdtek el emelkedni, és ennek nyilvánvalóan van köze a hozamok emelkedéséhez. Viszont éppen maga a QE, azaz a Fed kötvényvásárlásai tartják féken a hozamemelkedést.<br />
<br />
Az, hogy nem áll össze, szerintünk nem csoda: az egész játék lényege egy kötéltánc: nem fenntartható a növekedés, deflációs kockázatok vannak, tehát pénzt nyomtat a Fed, ez viszont megemeli az inflációs várakozásokat, egy bizonyos tartományig a Fed szándékának megfelelően. Ha viszont túllő a célon, ami könnyen megtörténhet, akkor jön a másik baj: az infláció.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12982645
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-22T11:19:53+01:00
2011-03-22T11:19:53+01:00
Infláció blog
http://blog.hu/user/568790
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12975545" class="reply_nick_549103" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12975545 );">@programozó</a>: <br />
<br />
A defláció, ha tartós, ugyanolyan pusztító hatást tud kifejteni a gazdasági aktvitásra, mint az elszabaduló infláció. Az árszínvonal trendszerű csökkenése összenyomja a vállalatok profitmarginokat, ez a vállalatokat költségeik csökkentésére kényszeríti. A vállalatok romló eredményessége visszafogja a beruházási aktvitást.<br />
<br />
A fogyasztók a trendszerűen csökkenő árszínvonalra úgy reagálnak, hogy ha tehetik, elhalasztják a fogyasztásukat, tehát például nem idén cserélnek autót, hanem jövőre, ha egyszer úgy tűnik, hogy jövőre olcsóbb lesz. Ez visszaveti az aggregált keresletet, erre a defláció miatt amúgy is a profitjuk elolvadásával küzdő vállalatok a beruházások elhalasztása és a gyakran leépítést jelentő költségcsökkentés mellett egyre élesebb árversennyel kénytelenek reagálni, miközben a vállalatok kapacitáscsökkentései miatt növekvő munkanélküliség is rontja a háztartások fogyasztási kedvét és képességét.<br />
<br />
Így a kígyó a farkába harap: mind a kereslet, mind a kínálat oldalán spirálisan kapcsolódnak egymáshoz azok a tényezők, amelyek lefelé húzzák az árszínvonalat: újabb elhalasztott fogyasztást, még élesebb árversenyt, újabb vállalati leépítéseket, ezáltal még nagyobb munkanélküliséget eredményezve… a defláció tehát éppen olyan halálos spirál tud lenni, mint az elszabaduló infláció.<br />
<br />
Deflációs környezetben a megtakarítások illetve a megtakarítható jövedelmek tulajdonosai is a gazdasági aktvitást károsan befolyásoló stratégiákat követnek. Mivel a defláció azt eredményezi, hogy még nulla nominális kamat mellett is pozitív reálkamatot ér el a megtakarító, nem érdekelt abban, hogy érdemi nominális hozamot nyújtó, de a visszafizetés kockázatától nem mentes eszközökben tartsa az eszközeit. Különösen akkor nem, ha eközben azt is tapasztalja, hogy a foglalkoztatottság folyamatosan csökken, hiszen ez önmagában is sokat ront a kockázati étvágyon.<br />
<br />
Azaz sem tőke-, sem hiteltípusú finanszírozást nem szívesen nyújt a vállalati szektornak, nem szívesen lép be vevőként a trendszerűen eső árak által jellemzett eszközpiacokra (például az ingatlanpiacra) sem. A defláció tehát lefékezi a jövedelemáramlás rendszerét, ezzel finanszírozási oldalról is rombolja a gazdasági aktvitást.<br />
<br />
Nagy eszköz- és hitelbuborékok kipukkanása után ezért kell a jegybankoknak akár nem konvencionális eszközökkel is küzdeni a defláció ellen.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12982324
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-22T10:56:06+01:00
2011-03-22T10:56:06+01:00
luckylukem
http://blog.hu/user/583678
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12975545" class="reply_nick_549103" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12975545 );">@programozó</a>: Ez szerintem így nem igaz, hogy mindenáron inflációt próbálnának generálni a jegybankok, mert infláció alapvetően költség a gazdaságnak. Költségesek az átárazások, illetve bizonytalanná teszi a jövőbeli költségeket és bevételeket, ami extra költség a vállalatoknak. Így a jegybankok csak egy olyan kezelhető infáció elérésében érdekeltek, amikor még megvalósul az árstabilitás és a jóléti költsége ennek a bizonytalanságnak nem haladja meg - a magas áremelkedéssel együtt járó - gazdaság stimuláló alacsony rerálkamatot. Másrészt a magas infláció volatilisebb is, épp a várakozások bizonytalansága miatt. De emellett rontja a gazdasság versenyképességét, úgyhogy egy normális jegybankban ezt figylembe veszik. Ha rossznak gondoljuk az inflációt, az csak azért van, mert még nem láttunk deflációt. Csökkenő árak->növekvő reálkamat->csökkenő fogyasztás->kisebb nyereség/veszteség a vállalatoknál->csökkenő bérek->csökkenő kereslet->csökkenő árak és így tovább. Azért ez kicsit rosszabbl hangzik, mint az a second best állapot amiben most vagyunk.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12982008
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-22T10:29:40+01:00
2011-03-22T10:29:40+01:00
luckylukem
http://blog.hu/user/583678
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12974522" class="reply_nick_568790" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12974522 );">@Infláció blog</a>: De az inflációs várakozások épp a QE2-t követően erősödtek fel, ez nekem így nem áll össze. szerintem: QE=infláció->hozamok fel.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12975545
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-21T17:34:14+01:00
2011-03-21T17:34:14+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
"A Federal Reserve Board döntéshozói minden lehetséges eszközzel szeretnék csökkenteni a deflációs kockázatot."<br />
Mi az a deflációs kockázat?<br />
Meg tudná valaki magyarázni, hogy miért jó nekünk embereknek, hogy mindenáron inflációt akarnak generálni a jegybankok?
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12974522
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-21T16:08:14+01:00
2011-03-21T16:08:14+01:00
Infláció blog
http://blog.hu/user/568790
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban?fullcommentlist=1#c12974094" class="reply_nick_583678" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12974094 );">@luckylukem</a>: <br />
Nem, szerintünk sem az utóbbi hetek eseményeire gondolt. Az amerikai állampapír-hozamok pedig valóban nem csökkentek a QE2 tavaly novemberi bejelentése óta, sőt.<br />
<br />
Alighanem arra gondolhatott, hogy a historikusan alacsony szinten lévő hozamok nem változtak érdemben, annak ellenére nem, hogy az amerikai központi költségvetés hiánya nem csökken, az inflációs várakozások az alapkezelők, a hivatásos befektetők körében végzett felmérések szerint jelentősen emelkedtek, miközben kamatemelésről a Fed döntéshozóinak többsége egyelőre nyilván hallani sem akar. Ilyen körülmények között a hozamok emelkedésének a megakadályozásához is szükséges lehet a QE2: a Fed vásárlásai a bejelentése óta újonnan kibocsátott amerikai állampapírok 70%-ra rúgnak, ez tehát szó szerint igazi "mennyiségi könnyítés".
https://inflacio.blog.hu/2011/03/21/az_inflacio_temajaban/full_commentlist/1#c12974094
Válasz erre: Az infláció témájában
2011-03-21T15:35:30+01:00
2011-03-21T15:35:30+01:00
luckylukem
http://blog.hu/user/583678
Azt mondja, hogy lejöttek a hozamok. Itt milyen hozamról beszél? Mert a tresury hozamok a lazítás bejelentését követően emelkedni kezdtek. Kb. azóta csökkennek, amióta felerősödtek a feltörekvő országokban az inflációs félelmek és az arab országokban fölborult a korábbi rend. Persze nem gondolom függetlennek az infláció felfutását a QE2-től, de nem hiszem, hogy itt erre gondolt Jimmy.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg/full_commentlist/1#c12926355
Válasz erre: A magas infláció már közeleg
2011-03-17T13:40:19+01:00
2011-03-17T13:40:19+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg?fullcommentlist=1#c12924213" class="reply_nick_583678" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12924213 );">@luckylukem</a>: Tegyük még hozzá, hogy az arany ára az egyik leginkább manipulált dolog, papíron a fizikai mennyiség többszörösét adják/veszik.<br />
További probléma az arannyal, hogy az ipar igen keveset használ belőle, ellentétben az ezüsttel, aminek jóval jelentősebb az ipari felhasználása.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg/full_commentlist/1#c12924397
Válasz erre: A magas infláció már közeleg
2011-03-17T11:01:41+01:00
2011-03-17T11:01:41+01:00
Infláció blog
http://blog.hu/user/568790
A szerző sem azt gondolja, hogy az arany ára tökéletes infláció előjelző lenne, hanem csak úgy, hogy a leginkább használható. De valóban, az arany árát más is befolyásolja, nem csak az inflációtól való félelem.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg/full_commentlist/1#c12924213
Válasz erre: A magas infláció már közeleg
2011-03-17T10:47:06+01:00
2011-03-17T10:47:06+01:00
luckylukem
http://blog.hu/user/583678
Az lehet, hogy '74-ben az aranyár emelkedését követte az infláció, viszont ez azért nem mindig teljesül. Pl.: 2005 és 2010 közt több mint 150%-kal emelkedett az arany ára, míg az infláció átlagosan 3% alatt maradt, ami nem mondható magasnak. Akkor miért is nem működött? Egyébként meg az aranyár sokkal volatilisebb, mint az infláció, úgyhogy nem túl szerencsés ebből következtetéseket levonni a fogyasztói árak alakulására vonatkozóan.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg/full_commentlist/1#c12923340
Válasz erre: A magas infláció már közeleg
2011-03-17T09:30:52+01:00
2011-03-17T09:30:52+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
"Az alternatíva egy olyan rendszer lehetne, amelyben a FED a dollár aranyhoz viszonyított értékét a dollár-kínálat változtatásán keresztül rögzíti."<br />
Hasonlóval próbálkoztak már, de nem vált be. (ld. Bretton Woods)<br />
<br />
Szerintem inkább ezen a vonalon kellene gondolkodni:<br />
“It’s not WHAT backs our Money, it’s WHO CONTROLS the QUANTITY!”<br />
- Bill Still<br />
<br />
Azaz nem az számít, hogy mihez viszonyítjuk a pénzt, hanem az, hogy ki szabályozza a mennyiségét.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg/full_commentlist/1#c12923059
Válasz erre: A magas infláció már közeleg
2011-03-17T09:01:57+01:00
2011-03-17T09:01:57+01:00
Infláció blog
http://blog.hu/user/568790
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg?fullcommentlist=1#c12922955" class="reply_nick_549103" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12922955 );">@programozó</a>: Valóban, köszönjük, javítottuk a hibát.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/17/a_magas_inflacio_mar_kozeleg/full_commentlist/1#c12922955
Válasz erre: A magas infláció már közeleg
2011-03-17T08:48:16+01:00
2011-03-17T08:48:16+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
"A lassuló gazdaság ugyanis csökkenti az áruk és szolgáltatások mennyiségéhez képest a pénzkínálatot, amely önmagában is inflációs hatással bír."<br />
Ez így deflációs hatású lenne. Az angol szöveg ellenben -<br />
"Slowing the economy reduces the supply of goods and services relative to the supply of money, which itself can be inflationary."<br />
- pont az ellentétét állítja.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12921660
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-16T23:10:58+01:00
2011-03-16T23:10:58+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek?fullcommentlist=1#c12921054" class="reply_nick_415283" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12921054 );">@bolá</a>: <br />
Google a te barátod. Nézz utána, hogyan keletkezik a pénz. Ha végeztél, akkor fogalmazd újra az utolsó hozzászólásodat.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12921054
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-16T22:10:58+01:00
2011-03-16T22:10:58+01:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
Jaj, hát a meseközgazdaságtant követed! Miért nem ezzel kezdted?! De akkor arra is találj ki mesét, hogy a lakáshitelesek miért szisszenek föl minden egyes svájci frank erősödésnél! Mert ha a bankok a hitelre a pénzt a semmiből teremtették, akkor annak a semminek semmihez sincs köze, így a svájci frank árfolyamához se.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/11/title_1610025/full_commentlist/1#c12919305
Válasz erre: Magas olajár a QE2 mellett, vagy ellen?
2011-03-16T19:55:14+01:00
2011-03-16T19:55:14+01:00
nh
http://blog.hu/user/585795
"...Nonetheless, we have to mention a 1997 research paper was co-authored by Ben Bernanke on how to react the Fed to higher oil prices. It is quite an interesting issue to find the answer how the Fed will handle current uptrend in commodity and oil prices as well. Dudley is one of the strongest supporters of Fed actions to bolster the economy and his views are highly-ranked in shaping the policy behind the curve. Along with his opinion we find that Bernanke is on the same view on oil prices effect on the policy. He has written the mentioned paper with Mark Gertler and Mark Watson in 1997, the title is Systematic Monetary Policy and the Effects of Oil Price Shocks. This research empirically analyzes the role of monetary policy from that of oil prices. They find that “the effect of oil price shocks on the economy results not from the change in oil prices per se, but from the resulting tightening of monetary policy”. All in all, what the paper suggests that the Fed will continue to keep rates low while serious rate-hikes would create more problems in job situation and could create higher Treasury yields which would hurt the economy in the short-term. As Dudley highlighted, there has been little pass-through from rising oil prices into the core inflation we have explored that low base rate implies more positive effects for the economic growth than rolling back monetary stimuli to prevent inflation risks."<br />
<br />
link az anyaghoz: <br />
<a rel="nofollow" href="http://econ.as.nyu.edu/docs/IO/9382/RR97-25.PDF">econ.as.nyu.edu/docs/IO/9382/RR97-25.PDF</a>
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12915812
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-16T14:48:09+01:00
2011-03-16T14:48:09+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek?fullcommentlist=1#c12905263" class="reply_nick_415283" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12905263 );">@bolá</a>: <br />
Nézz utána, hogyan keletkezik a pénz a mai pénzügyi rendszerben. Meg fogsz lepődni.<br />
Amikor bemész a bankba, hogy pl. lakáshitelt vegyél fel, akkor a bank létrehoz annyi pénzt, ami a szerződésedben szerepel, ráteszi a folyószámládra, a jelzálogot meg bejegyzi a lakásodra. Ez a pénz új pénz, eddig nem volt senki tulajdonában, nem birtokolta senki, most jött létre, ebből következően nem foglalhatta el vagy blokkolhatta senki.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12905263
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-15T13:18:36+01:00
2011-03-15T13:18:36+01:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
@programozó<br />
Két dolgot, amelynek semmi köze egymáshoz, nagyon összekeversz. Valóban az utat a közösség (gyengék kedvéért az állam) állítja elő (építi), még akkor is, ha magánpénzből valósul meg, mert akkor a koncessziós jogot engedi át a közösség, és az előállítási költséget vagy közvetve közterhekből, vagy közvetlenül útdíjból beszedi a közösség. A csereeszközt, a pénzt is a közösség állítja elő, ennek is van előállítási költsége (most tudtuk meg az MNB-től, hogy évi 100 valahány milliárd), és ezt a költséget is közvetve fizetjük a közterhekből.<br />
De ennek az előállítási költségnek semmi köze a kamathoz. A kamatot, mondjuk ha aranyérméről van szó, nem a pénzverő kapja, tehát nem az, aki előállította az érmét. A kamat nem jelent mást, minthogy megyek az úton kamionnal, tehát használom az utat, megállok, elfoglalom a kamionnal, és nem engedek át rajta senkit addig, amíg meg nem fizette a járadékot, a vámot, hogy átengedjem használatra neki az utat. A kamat is ugyan ez: nálam van a pénz, tehát elfoglalom, így más nem tudja használni, de nem akarok érte venni árut, viszont addig másnak sem engedem át másnak használatra, hogy vehessen árut, amíg meg nem fizette a járadékot, a kamatot. Ennek semmi köze az út vagy a pénz előállításának költségéhez.<br />
A kamattal csak probléma van, egész pontosan minden gazdasági probléma forrása.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12895674
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-14T11:54:55+01:00
2011-03-14T11:54:55+01:00
programozó
http://blog.hu/user/549103
<a href="http://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek?fullcommentlist=1#c12855532" class="reply_nick_415283" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12855532 );">@bolá</a>: A kamattal semmi probléma sincs. Az aszfaltozott útért is van ahol szednek útdíjat, ahol pedig nem, ott adó formájában szedik be a pénzt, amit az állam az útra költ.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/11/title_1610025/full_commentlist/1#c12876627
Válasz erre: Magas olajár a QE2 mellett, vagy ellen?
2011-03-11T15:46:40+01:00
2011-03-11T15:46:40+01:00
luckylukem
http://blog.hu/user/583678
Nehezen tudom elképzelni, hogy a likviditás, amit eddig a fed belepumpált a világgazdaságba ne csapódott volna le a a nyersanyagpiacon. Itt nem csak a közvetlen hatásnak, hanem a várakozásokon keresztüli áremelkedésnek is nagy szerepe lehet.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12870933
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-11T04:02:02+01:00
2011-03-11T04:02:02+01:00
finance
http://blog.hu/user/118425
Kiegészítve annyival, hogy egy valamifajta devizaháború során ki kell alakuljon egy működő tartalékvaluta(kosár?), mert sem a dollár, sem az euro, sem az sdr erre láthatóan nem alkalmas.<br />
<br />
Addig pedig maradnak nekünk a közgazdaságtantól így az inflációtól is teljesen külön utakon járó mágikus fogalmak, mint a QE2 és 3, POMO és a just-buy-the-f*cking-dip kereskedés.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/10/samu_janos_az_inflacio_blogrol/full_commentlist/1#c12867586
Válasz erre: Az inflációról és a blogról
2011-03-10T20:06:46+01:00
2011-03-10T20:06:46+01:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
Válság – növekedés, defláció – infláció, és főleg az okaik érthetetlennek tűnnek. Pedig megértésükhöz, mivel kapitalizmusban élünk, csak a kapitalizmus jó öreg, bár manapság igencsak lenézett, alapképletéhez kell visszanyúlnunk. Igen-igen, a "pénz–áru–több pénz"-hez. Bár akkor érthető meg, ha matematikai alakban írjuk: P(t)=P×(1+p)^t [ahol P a befektetendő összeg (tőke), p a kamatláb, t a kamatszámítási periódus, P(t) a t időpontbeli eladáskor elért bevétel]. Mert így már rögtön látszik, hogy a gazdasági ügylet alatt, azaz a vétel és az eladás között a kamat miatt kell az árnak emelkednie. És egyáltalán nem azért (miként azt Marx, a közgazdasági gondolkodást máig zsákutcában víve hirdette), mert a P'-P a gazdasági ügyletre vállalkozó személy haszna; a vállalkozó hasznát már P tartalmazza, hiszen az ügylet szempontjából az is csak költség, másképp az is a munkamegosztásból adódó olyan áru, amelyet a vállalkozó, mivel nem ő állítja elő, saját maga számára vesz meg. Az árnak csakis kizárólag a kamat miatt kell emelkednie. Ez a pozitív kamatláb kényszere. A sarki fűszeres is így oktatta fiát: "Olcsón vegyünk, drágán adjunk!": vagyis, ezt már én teszem hozzá, a vétel és az eladás között az árnak emelkednie kell, hogy az ügylet idejére számolt kamat kijöjjön.<br />
Viszont az áremelkedést másképp úgy hívjuk, hogy infláció; így a fenti tapasztalatból gondolják egyesek, hogy egy kis infláció csak jót tesz a gazdaságnak (lásd például Nyugat-Európát 1500 és 1620 közt: <a rel="nofollow" href="http://hetivalasz.hu/uzlet/globalis-arrobbanas-24419/)">hetivalasz.hu/uzlet/globalis-arrobbanas-24419/)</a>. Na de mi történik, ha az árak nem emelkednek, hanem esnek, azaz amikor defláció van? Akkor a sarki fűszeresünk, de bármely más vállalkozó is, megpróbálja gyorsan eladni a készleteit, a korábban vett árukat, és aztán többet nem vásárol: hiszen az áraknak emelkedniük kell a vétel és eladás között, hogy kijöjjön a kamat. Ám ha a sarki fűszeresünk, egyben minden más vállalkozó, nem akar vásárolni, az a kereslet csökkenését fogja eredményezni. Viszont a piac vastörvénye szerint: csökkenő kereslet = csökkenő árak; és a folyamat önmagát gerjesztve fokozódik. Ez a válság! Ezért veszélyes defláció!<br />
És itt lép színre John Maynard Keynes, aki megértette a problémát, tehát hogy csökkenő árak mellett, azaz deflációkor, a sarki fűszeresünk és egyben minden más vállalkozó, mivel nem lehetséges a pozitív kamatláb, visszafogja a keresletét, ami további áresést idézve elő súlyosbítja a helyzetet. Ezért javasolja azt, hogy ha a magánkereslet, tehát a sarki fűszeresünké és egyben a többi vállalkozóé, elégtelen az árak emelkedésének fenntartására, akkor a közösség (gyengék kedvéért az állam, a fáraó – élet, üdv, egészség) támasszon keresletet, mert a közösséget nem szorítja a pozitív kamatláb kényszere. És ha ez a közösségi kereslet elegendően nagy, akkor megadja a kezdőlökést az árak újbóli emelkedéséhez, ami a magánkeresletet visszacsalja a piacra. Hogy ez hatékonyabb legyen, Keynes olyan közösségi keresletet javasol, amely nem jelent kínálatnövekedést; mert a piac vastörvénye szerint: növekvő kínálat = csökkenő árak, aminek az előbb láttuk a következményét. Ezért javasolja a piramisépítést, hiszen a piramist, ellentétben például a sarki fűszeresünk által megvett liszttel, nem kínálják fel eladásra, tehát a megépítése által a kínálat nem növekszik. Ha a kapitalizmus alapképletébe ezt beírjuk, akkor a következőt kapjuk: P(t)=P×(1+p)^t=0, ami függetlenül P-től és t-től csak p=-100% mellett jöhet ki. Erre magánkereslet képtelen, hiszen az már p felülről tart 0%-hoz esetén is eltűnik a piacról.<br />
Ha mindezt beláttuk, akkor megértjük azt is, hogy az nem keynesizmus, ha a bankokat és az egyéb pénzügyi koncentrációkat teletömjük, akár frissen nyomtatott, pénzzel a kötvények gyors visszavásárlása által. Hiszen ekkor nem csinálunk mást, mintsem hogy a közösség pénzéből azt magánszemélyeknek adva próbálunk meg magánkeresletet támasztani. De magánkereslet, mint ahogy azt előbb láttuk, eső árak mellett lehetetlenség. Tehát keynesizmus csak az, ha a közösség – akár az adók emelésével, ahogy azt Stiglitz javasolja –, közvetlenül az árutermelőktől árut vásárol, mint ahogy ezt tette már Hoover – nem Roosevelt! –, a Tennessee szabályozásának elindításával (elégtételként a gátat róla nevezték el).<br />
Összefoglalva: önmagában a bankóprés nem lenne veszélyes (értelemszerűen a mértékkel működtetett, például az idézett 1500 és 1620 közötti nyugat-európai időszak évi kb. 5%-os bankóprést jelent), hanem az így előállított pénz felhasználásának módja az!
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12864315
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-10T15:25:54+01:00
2011-03-10T15:25:54+01:00
p543hp
http://blog.hu/user/219430
Az elmúlt kb 30 év modern jegybanki politikája elsődleges célja az alacsony infláció. Ezen a téren eredményes volt. Csakhogy ezzel párhuzamosan egyre több szabad, befektetésre váró pénz halmozódott fel a piacokon, ami mindenre ráugrott ami egy kicsivel magasabb hozammal kecsegtetett - ebből csomó lufi lett. Sztem a magas államadósságok mellett ez a felhalmozódó pénzmennyiség a jelenlegi válságok rákfenéje. Nem tudom h egy felgyorsuló infláció ezt a pénzmennyiséget növelné v csökkentené, de jegybanki / állami beavatkozással megelőzni egy lufi kialakulását ay eddigi tapasztalatok alapján nem nagyon megy.<br />
<br />
A jelenlegi liberális közgazdasági gondolkodás egyik alapja, hogy onnan kell vásárolni ahol olcsóbb, hajrá globalizáció. Ennek ellenére elég egy lokális válság hogy az egész ne legyen igaz - Brazília nem ad el cukrot, hanem inkább etanolt gyárt hogy kevésbé érintse lakosságát a magas olajár. Komoly feszültségek vannak a világban számos téren, a biztonság politika egyre nagyobb hangsúlyt kaphat a jövőben - alaposan újraírva a mainstream közgáz könyveket. K-Európa a 90es évek elejétől az angolszász könyvekből definiálta újra gazdaságát - lehet h a francia/német modellel jobban jártunk volna (ha hagyja az EU).
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12855532
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-09T21:15:48+01:00
2011-03-09T21:15:48+01:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
A pénz kamatra történő átengedésével lehet még több pénzt keresni, ahogy a kapitalizmus alapképlete mutatja is: pénz – áru – több pénz. Mert a pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás feltétele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e minőségében akár akadályozhatja is a cserét, a gazdaságot, azáltal, hogy a birtoklója nem engedi át használatra másnak. Egy zsák alma, ha nem veszik meg, előbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, amelyért megvennék, megőrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható "joker", kamatot lehet kérni érte. Birtokosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania. <br />
Pedig ahogy az aszfaltozott út, amelyet a közösség épít az árucsere megkönnyítésére, az áru fizikai útja az eladótól a vevőig, úgy a pénz, amelyet szintúgy a közösség állít elő az árucsere megkönnyítésére, az áru „gazdasági útja”. De az aszfaltozott úton senki sem állít föl sorompót azzal, hogy vámot szedjen az azon áthaladóktól, vagyis hogy járadék fejében átengedje másnak az utat használatra (ha ilyet tenne, a közösség, egész pontosan az erre fenntartott szerve, a rendőrség, azonnal lecsapna rá), ezzel szemben a pénznél ez teljesen megszokott, hogy csak vám, kamat, járadék fejében engedje át másnak használatra. Tehát a rendszer hibájának oka az aranyból eredő kamatozó pénzünk.
https://inflacio.blog.hu/2011/03/09/vilag_inflatorai_egyesuljetek/full_commentlist/1#c12855465
Válasz erre: Világ inflátorai egyesüljetek
2011-03-09T21:10:37+01:00
2011-03-09T21:10:37+01:00
bolá
http://blog.hu/user/415283
A neoliberális felfogás szerint a pénzügyi krízis azért alakult ki, mert az egyes kormányok „fegyelmezetlenek” voltak, és nem tartották be a maastrichti kritériumokat. Valójában a költségvetési hiányoknak nincs sok közük az eurózónában és általában az unión belüli egyensúlytalanságok kialakulásához. Görögország kivételével az eladósodott országok hiánya kisebb volt, vagy alig haladta meg az előírt három százalékot. Mindebből következik, hogy az adósságok nem azért alakultak ki, mert az egyes kormányok felelőtlenül költekeztek, az okokat másutt kell keresnünk. Az egyes tagországok eltérő versenyképessége súlyos egyensúlytalanságok kialakulásához vezetett. Míg a német fizetési mérlegben nagymértékű az aktívum, addig az új tagállamok, a dél-európai országok és Írország fizetési mérlegében nagymértékű hiány alakult ki. A fizetésimérleg-hiányok és spekulációs pénzmozgások következtében Írországnak, a dél-európai tagállamoknak és az új tagállamok többségének külső adóssága rakétagyorsasággal növekedett, amit egyre kedvezőtlenebb kamatfeltételekkel tudtak csak refinanszírozni.<br />
Amikor azután a pénzügyi spekulációk következtében ez a refinanszírozás már lehetetlenné vált, és az egyes országok csődbe mentek volna, az unió gyors segélyekkel a veszélyeztetett országokat (elsőként Magyarországot 2008 októberében) sorra kimentette. A csődöt ugyanis az EU vezetése az unió és az euró presztízse miatt nem engedhette meg. Emellett a hitelezők német, francia és angol bankok voltak, így a sebtében összehozott pénzügyi alappal az unió fejlett országai tulajdonképpen saját felelőtlenül hitelező és spekuláló bankjaikat mentették meg az esetleges csődtől az eladósodott országok számlájára.