A Bloomberg felmérése szerint 16 elemző közül 15 a jelenlegi alapkamat tartását valószínűsíti a magyar jegybank holnapi kamatdöntő ülésén, egyedül a Danske Bank elemzője vár 25 pontos vágást. Az elemzői konszenzus már február óta a hét százalékos kamatszint tartását valószínűsíti, azóta a jelenlegi mellett csak a júliusi felmérésben akadt olyan elemző, aki 25 bázispontos csökkentésre számított.
Pedig február óta jelentősen változott a világ, nemcsak a nemzetközi piacokon, hanem Magyarországon is: az akkori kamatülés időpontjában 290 forint volt az euró árfolyama, ma 277,9. Az akkori tízéves magyar államkötvény hozama 8,72 százalék volt, ma ugyanilyen lejárattal 7,35 százalék, a magyar államadósságra vonatkozó 5 éves CDS felár pedig a február végi 510 pont környéki szintekről a 430 pontos szint közelébe érkezett.
Az inflációs pályát és a lehetséges kockázatokat figyelembe véve már több ok van az óvatosságra, a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 3,5 százalékos inflációt prognosztizált 2013-ra, ami a három százalékos cél elvétését jelentené. Emellett az utóbbi hónapok inflációs adatai rendre meghaladták az elemzői konszenzust, kérdés, hogy a kamatcsatorna mennyire működik hatékonyan a fogyasztói infláció leszorításában. Az infláció mellett az EU/IMF tárgyalások bizonytalansága is gátolja a csökkentést, egy negatív forgatókönyv esetén gyengülő forint lehetőségére hagyományosan érzékenyen reagál a jegybank. Hasonló a helyzet a gazdaság-finanszírozó szerepük miatt fontos külföldi hitelezőkkel, akiknek a hozamelvárásai szintén hangsúlyosabban jelennek meg a hazai monetáris politikában.
A gazdasági mutatók mellett a jegybanki tanács megosztottsága befolyásolhatja a kamatdöntést, a legutóbbi ülésen már két külsős tag is a vágásra szavazott. A három belsős tag valószínűleg most is inkább a tartás felé húzhat, így a külsős tagok álláspontján múlhat a holnapi kamatdöntés. Ha az új külsős tagok egységesen a vágásra szavaznak, akkor több mint két év után újra csökkenhet a magyar alapkamat.
Egy vágás illeszkedne a régiós folyamatokba is, a csehek és a románok kamatot csökkentettek, a lengyelek pedig kamatot emeltek idén. A csehek a térség eleve legalacsonyabb 75 bázispontos alapkamatát vágták 50 bázispontra, a románok pedig két lépcsőben 525 bázispontra vágták a januárban még 575 bázispontos kamatszintet. A lengyelek idén 450 bázispontról 475-re változtatták az irányadó rátát, a kedvezőbb inflációs folyamatok azonban már náluk is inkább a kamatcsökkentés irányába hatnak.
